*Porcelán*A lámpák fényei zavaros, értelmetlen táncot jártak a szeme előtt. Ment, mert mennie kellett, vitték a lábai, de a tudata belefulladt az elméjét borító füstbe. Halk, andalító zenét játszottak valahol, és ő nem tudta eldönteni, hogy a fülével vagy a képzeletével…
